Sérült emberek oktatása
Az ELTE TTK programozó és programtervezõ matematikus szakán -a szak indítása- 1970-óta folyamatosan jelentkeztek sérült emberek a szakra. Ez a pálya mozgássérültek számára igen vonzó, hiszen akár egy távoli terminálról is végezhetik a munkájukat. 1979 után, azt a feladatot kaptam, hogy derítsem fel milyen lehetõségek vannak vak illetve gyengén látó diákok oktatására. Felvettem a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében muködõ hátrányos helyzetû emberek segítését kutató munkacsoporttal, akikkel azóta is szoros kapcsolatban állok. Az általuk fejlesztett beszélõ számítógép család illetve meghangosított személyi számítógépekre alapozva sikerült az 1980-as évek elejétõl kialakítanunk egy szaklaboratóriumot. A beszélo gépeken kívül scanner, karakterfelismerõ program és Braille-nyomtató segíti a vakok gyengén látók munkáját. Az oktató központ létrehozása után engedélyezhettük a látássérült diákok felvételét a programozó szakra, ahol a mai napig közel tíz diák végzett. A laboratóriumunk nyitott, így nemcsak a Természettudományi Kar, hanem a Jogtudományi és Bölcsésztudományi Kar látássérült hallgatói is rendszeresen megfordulnak nálunk. Az általam irányított laboratóriumban egy vak, volt diákunk felügyeli a rendszereket.
Az 1990-es évek második felében ismét az MTA KFKI kutatóival közösen közös kísérletbe kezdtünk, amelynek célja távoktatás és az informatika korszerû eszközeinek az együttes felhasználása az oktatásban annak érdekében, hogy a látás-, hallás- illetve mozgás- sérült emberek lehetõségeit megnöveljük, ha lehet ez esélyeiket ki is egyenlítsük. Errõl a kutatásról [10] tudósít.
Ennek a kutatásnak a folytatásaként, illetve az elért eredmények továbbadása és megismertetése érdekében az 1998-99-es tanévben egy teljesen új jelenleg fakultatív tantárgyat vezettünk be az ELTE-n, amelyet én irányítok illetve tartok. A TÁVOKTATÁS ÉS INFORMATIKA címu tárgy a végzés elõtt álló IV. éves informatika szakos középiskolai tanárjelöltek részére választható tantárgy. A kedvezõ tapasztalatom, hogy az évfolyam nagy része (80 százalék körül) felvette a tárgyat. Azt reméljük a tárgy oktatásától, a hogy a végzett diákjaink kikerülve az ország különbözõ középiskoláiba fel tudják vállalni a sérült diákok integrált középiskolai oktatását. Bíztatni tudják az iskolájuk vezetését és tanári karát, hogy merjék felvállalni a sérültek oktatását, mivel ismeretük lesz a lehetõségekrõl, a nehézségekrõl és lehetséges megoldásokról. Valószínûleg az általunk képzett tanárok jelenleg megelõzik korukat, hiszen fel tudják venni a munkát ezen a napjainkban kiemelten fontos területen mint a távoktatás.
Oktatási
munkáim
Helfenbein
Henrik publikációs jegyzéke 
Vissza
a fõoldalra